160 esztendeje született Gárdonyi Géza (1863–1922) néptanító-kántortanító, író, költő, újságíró, magyar irodalmunk egyik legolvasottabb alakja, az egyik legismertebb magyar történelmi regény, az Egri csillagok szerzője.
Az idei, születési évforduló alkalmából a helyi Petőfi Városbarát Egylet (PVE) és a Szent István Római Katolikus Általános Iskola közös meghívásának eleget téve vendégeskedett Pápán Gárdonyi Géza dédunokája, Keller Péter.
A menedzsmentképzettséggel, nemzetközi tapasztalatokkal rendelkező mérnök dédunoka, a Gárdonyi-hagyaték határon innen és túli őrzője-éltetője először a pápai Erzsébet ligetbeli szoborparkban, a színházépület tőszomszédságában lévő Gárdonyi-mellszobornál gyújtott meg egy mécsest. A Pápa közeli Dabrony szülötte, Ferenczy Imre szobrászművész Gárdonyi Gézát ábrázoló mellszobra 1990 óta áll a városban.
A Fő téri, egyházi oktatási intézmény aulája zsúfolásig megtelt az érdeklődő tanulóifjúsággal, illetve az egylet önkénteseivel, hogy meghallgassák a jeles vendég Gárdonyi Géza életéről, pályafutásáról, családi emlékeiről és természetesen pápai, Pápa környéki kötődéseiről szóló vetítettképes előadását.
A menedzsmentképzettséggel, nemzetközi tapasztalatokkal rendelkező mérnök dédunoka, a Gárdonyi-hagyaték határon innen és túli őrzője-éltetője először a pápai Erzsébet ligetbeli szoborparkban, a színházépület tőszomszédságában lévő Gárdonyi-mellszobornál gyújtott meg egy mécsest. A Pápa közeli Dabrony szülötte, Ferenczy Imre szobrászművész Gárdonyi Gézát ábrázoló mellszobra 1990 óta áll a városban.
A Fő téri, egyházi oktatási intézmény aulája zsúfolásig megtelt az érdeklődő tanulóifjúsággal, illetve az egylet önkénteseivel, hogy meghallgassák a jeles vendég Gárdonyi Géza életéről, pályafutásáról, családi emlékeiről és természetesen pápai, Pápa környéki kötődéseiről szóló vetítettképes előadását.
Keller Pétert és a megjelenteket Kovács Krisztina iskolaigazgató, a devecseri Gárdonyi Géza Emléktársaság tagja köszöntötte, megköszönve a PVE-nek, és annak ügyvivőjének, Kerecsényi Zoltánnak – az iskola egykori diákjának – a rendhagyó találkozó létrejöttében való bábáskodását.
Ihász Regina és Szabó Eszter 5.b osztályos tanulók A nyugalom édes kenyerén című, Gárdonyi-féle füveskönyvből olvastak fel egy-egy rövid részletet. Előadásában Keller Péter bemutatta családfáját, részletesen szólt fölmenőinek rendíthetetlen magyarság- és szabadságszeretetéről, külön is kiemelve „Kossuth Lajos fegyvergyárosát”, vagyis Gárdonyi Géza édesapját, aki az 1848–49-es polgári forradalom és szabadságharc kitörésekor az önvédelmi harc támogatására, saját költségén hadi üzemet hozott létre; akinek pesti műhelye 1848 augusztusában ezer szuronyos puska elkészítésére szerződött a hadügyminisztériummal, jelentősen hozzájárulva ezzel a magyar honvédsereg felfegyverzéséhez.
Máig kevesen ismerik azt a tényt, hogy Gárdonyi Géza szívügyének tekintette a kerek kétszáz éve világra jött nemzeti hős, Petőfi Sándor emlékezetének, kultuszának fenntartását, szorgalmazta földi maradványainak felkutatását, a jelenleg is Kiskunfélegyházán magasodó egészalakos Petőfi-szobor egyik főkezdeményezője volt.
De sajnos azt is elenyészően tudják még manapság is, hogy az ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban látható Feszty-körkép – A magyarok bejövetele címet viselő, Feszty Árpád alkotta monumentális festmény – néhai körképvállalati titkári posztját Gárdonyi töltötte be, azonfelül hogy az ő fejéből pattant ki Dante Alighieri Isteni színjátéka nyomán az úgynevezett Pokol-körkép megszületése, majd pedig egy Petőfi-körkép ötlete is.
Gárdonyi 1882 szeptembere és 1883 decembere között volt a devecseri római katolikus iskola, majd egy rövid sárvári „kitérőt” követően, 1884 szeptembere és 1885 októbere között Dabrony község kántortanítója. Ez alatt rendszeresen publikált a Néptanítók Lapja, a Dunántúl, a Pápai Lapok, a Pápai Hírlap című újságokban. (Meg kell említeni, hogy a hajdani Magyar Királyi Állami Tanítóképző Intézet szerette volna Pápára hívni magyar-történelem szakos tanárnak.) Nem egy művét devecseri, dabronyi tapasztalatai ihlették. Dabronyban átélt hatások inspirálták a Lámpás, továbbá Az én falum megírására. A napjainkban ugyancsak népszerű Fel, nagy örömre, ma született… kezdetű, gyönyörű, templomi karácsonyi ének szövegét, zenéjét devecseri tanítóskodásakor szerezte. E kapcsán Keller Péter kihangsúlyozta, hogy Gárdonyi Géza életének „aranytengeje” a Jézus-követés volt. Biblikus, mélyen hívő emberként tartották számon kortársai.
„A bibliai mondások, s különösen Jézus szavai legyenek az elsők, amelyeket figyelemmel olvasunk. Az ilyen mondásokat jelöljétek meg színes ceruzával. A legelső, amit megjelöltök, Jézusnak ez a mondása legyen: Boldogok, akiknek a szíve tiszta.” – írta Gárdonyi Géza. Mit érdemes megjegyeznünk tanulságul Gárdonyi Géza életútjából, alkotásaiból és miért olvassuk „üzenetműveit”? – tette fel a kérdést összegzésképpen az előadó. Többek között azért, hogy észrevegyük, beépítsük az életünkbe a családi értékeket; minden generáció újabb kincseket kap az örököltek mellé. Alkotni csak Isten közelségét érezve lehet, a hit, a magyarság pedig csak jó példával és szabatos magyar beszéddel adható tovább. Mindenki felelős a másikéért. A Jézus-követés tökéletesedésre ösztönöz, az értékes alkotások mögött bibliai üzenetek állnak. Gárdonyi magyarul tanít, magyarnak nevel, rácsodálkoztat a magyarságunk értékeire. Követendő karaktereket ismerhetünk meg általa, segít a tökéletesedésben, kapcsol a Végtelennel – húzta alá Keller Péter.
Az igencsak érdekes, információdús, lelkiekben is sokat adó előadást megköszönve, a nap emlékére a PVE Gárdonyi-emlékplakettjét együtt nyújtotta át Keller Péternek Kovács Krisztina intézményvezető és Kerecsényi Zoltán egyleti ügyvivő.